Szabadság tér
A tér két meghatározó épülete is Alpár Ignác nevéhez köthető. Az egyik az Osztrák-Magyar Bank kései eklektikus stílusban tervezett székháza (Szabadság tér 8-9.), amelyet 1902–1905 között építettek. A monumentális palota homlokzatának reliefjei a pénzügyek történetéhez kötődő jeleneteket ábrázolnak. Az épület az önálló Magyar Nemzeti Bank létrejötte (1924) óta az intézmény központi székházaként szolgál. A másik Alpár Ignác által tervezett épületet, a tér túloldalán álló Tőzsdepalotát (Szabadság tér 17.) 1907-ben adták át. Az épület a korabeli Európa legnagyobb ilyen jellegű épülete volt. A tőzsdei kereskedés az emeleti nagytermekben folyt, míg a földszinten büfék, trafikok és kávéházak helyezkedtek el. 1948-ig, az intézmény megszűntetéséig az épület megőrizte eredeti funkcióját (az ostrom után pedig sokáig közismert feketepiac működött benne). A hatalmas épületbe aztán 1952-ben a szovjet kultúrát terjesztő, és az orosz nyelvtanárokat rohamtempóban képző Lenin Intézet került. Egy ideig itt működött a Technika Háza, azaz a tudományos egyesületek székháza is. A Magyar Televízió 1955-ben költözött be a palotába, majd 1960-ban az egész épületet megkapta. A televíziós adások hivatalosan az 1957. május 1-jei tömeggyűlés közvetítésével kezdődtek meg. Az egy, majd 1971-től két csatornán (hétfői adásszünettel) sugárzott műsorok a Kádár-korszak legfontosabb kommunikációs és propagandaeszközei lettek. A Szabadság tér 12. alatt található az Egyesült Államok – mára biztonsági kordonokkal körülvett – nagykövetségének épülete. A hidegháború kibontakozását követően az épület a magyar államvédelem kiemelt célobjektuma volt, amelyet folyamatosan és változatos módszerekkel figyeltek meg – hírközlési csatornáit azonban egyedüli budapesti nagykövetségként soha sem tudták feltörni. A magyar állampolgárok számára ugyanakkor az épület kapcsolódási pontot is jelentett a nyugati világ felé. 1956 után az épület belügyi megfigyelését kiemelten fontossá tette, hogy a Magyar Katolikus Egyház feje, a forradalom napjaiban házi őrizetéből szabadult Mindszenty József bíboros a szovjet csapatok megérkezésekor itt kért menedéket. A főpap ideiglenesnek tűnő befogadása után mintegy negyed századon át, 1971-ig élt a követség épületében. A Szabadság-téren számos emlékművet emeltek és bontottak le az idők során. 1921. január 16-án avatták fel azokat az irredenta szobrokat, amelyek az első világháború után a trianoni békeszerződéssel elcsatolt országrészeket szimbolizálták.1928. augusztus 20-án állították fel a tér közepén a nemzeti közadakozásból felépített Ereklyés Országzászlót, amelynek talapzatába a történelmi Magyarország minden vármegyéjéből hoztak földet. A Nemzeti Bank épülete előtt 1932. október 6-án avatták fel a magyar revizionizmus pártfogójának, Rothermere lordnak az ajándékát, Emile Guillaume francia szobrász művét, a Magyar Fájdalom szobrát. Szintén Trianonhoz kötődik a Szabadság tér 2. alatt álló Hazatérés temploma, amelynek neve az elcsatolt területek 1938–1940 közötti visszatérésére utal. Az Ereklyés Országzászló helyére szovjet hősi emlékmű került: Antal Károly munkája, a 15 méteres obeliszk 1946-ban készült el. Mára ez a szocialista időszak egyetlen köztéren maradt szovjet emlékműve Budapesten. Az elesettek nevét tíz táblán sorolták fel, csontjaikat az emlékmű alá temették. Az emlékmű tetején aranyszínű ötágú csillag, illetve aranyszínű sarló-kalapács, valamint két-két magyar és orosz nyelvű felirat található. A tér mint emlékezeti hely napjainkban egyre zsúfoltabbnak tekinthető. Az amerikai nagykövetségtől nem messze, a külön tárgyalt Bandholtz szobor közelében emléktábla áll Carl Lutz svájci diplomata tiszteletére, aki a II. világháborúban az akkor svájci zászlót viselő épületben tevékenykedve több tízezer zsidó életét mentette meg. 2011-ben pedig a szovjet emlékmű közelében felállítottak Ronald Reagan ember nagyságú szobrát, amelyhez interaktív információs pont is kapcsolódik.
