Tüntetések a Kossuth téren

A Kossuth tér, mint az ország főtere a XX. században gyakran volt az egész nemzet szempontjából meghatározó politikai események színtere. Három alkalommal itt kiáltották ki a Magyar Köztársaságot (1918. november 16., 1946. február 1., 1989. október 23.), de szerepet kapott a múlt század során bekövetkező, összesen nyolc rendszerváltás alkalmával is.

A tér a kommunista hatalomátvétel után gyakori tömegrendezvények színtere volt: 1919-ben Kun Béla szónoklataival, és a hatalmat a magyar történelemben (a Tanácsköztársaság idején) elsőként monopolizáló Magyarországi Szocialista Párt nagygyűléseivel. 1945 után a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Párta és szatellit-szervezeti szerveztek itt tömegmegmozdulásokat.

A téren megfordultak a XX. században Magyarországot hosszabb-rövidebb időre megszálló idegen országok csapatai: 1919-ben a román, 1944-ben a német, 1945-ben szovjet alakulatokkal találkozhattak itt a fővárosiak. Az „ideiglenes hazánkban állomásozó” szovjet csapatok vezetői 1989-ig számtalan a térhez kötődő ünnepségen is képviseltették magukat. A katonai jelenlét emléke azonban más eseményekhez is köthető. 1919/20-ban Horthy Miklós bevonulása, majd kormányzóvá választása után a frissen szervezett Nemzeti Hadsereg csapatai parádéztak itt. A Kádár-korszakban pedig az augusztus 20-i alkotmányünnepek keretében a Néphadsereg tisztjeinek avatására került itt sor.

A Kossuth téren számos más ünnepséget is tartottak: celebráltak itt szabadtéri miséket, 1938-ban megrendezték az Eucharisztikus Kongresszus programjait, de tartottak úttörőavatásokat és a szocialista békekongresszushoz kötődő demonstrációkat is. 1980-ban pedig itt került sor Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós ünnepélyes fogadására.

A tér központi jelentősége miatt a politikai tiltakozó mozgalmak legfontosabb helyszíne lett a XX. században. A jelentősebb tüntetések sora 1905-ben kezdődött a fővárosi munkásság nagyszabású sztrájkjával és a rendszerváltozás körüli megmozdulásokon át (ld. a Duna-tüntetésen készült képet) napjainkig tart. Egypárti és többpárti választásokat előtt is tartottak itt nagygyűléseket, s több alkalommal is előfordult, hogy a hatalmon lévők különböző machinációkkal megakadályozták, hogy politikai riválisaik rendezvényt tarthassanak e szimbolikus közterületen.

A téren számtalan alkalommal fogadtak a Parlamentbe érkező külföldi delegációkat is. 1989-ben pedig George Bush amerikai elnök a rendszerváltozás időszakának egyik fontos, egyszersmind spontán beszédét mondta el a Kossuth-szobor előtt. Mindezeken túl a Kossuth tér a kiemelkedő politikusok, államférfiak gyászszertartásainak is helyszínéül szolgált. Itt került sor többek között Teleki Pál, Horthy István, Bajcsy Zsilinszky Endre, Károlyi Mihály, Kádár János és Antall József búcsúztatására.

HR

Vissza a hírekhez

Videó galéria

Memento Park
Bauer Sándor emléktáblája
Lukács György szobra
"Ámor Háza"

HR

További videók