- Munkásőrség
- Tejút utcai vezetési pont
- Mátyásföldi szovjet főparancsnokság
- Munkásmozgalmi panteon
- A 301-es parcella
- A "Fehér Ház" 1956 után
- A hírszerzés központjai
- A katonai elhárítás székhelyei
- Dollárboltok
- A Hazafias Népfront székháza
- MSZMP Politikai Főiskola
- KISZ-székház
- Alternatív helyek Kádár Budapestjén
- A Rajk-butik
- A Munkásőrség központja
- "Ámor Háza"
- Káderdűlő 1956 után
- Lukács György szobra
- Bauer Sándor emléktáblája
- Memento Park
- A Szemlőhegy u. 42. története
- A Néphadsereg Központi Klubja
Kádár Budapestje
Munkásőrség
Az MSZMP vezetésének közvetlenül alárendelt védelmi erőt csehszlovák mintára 1957 februárjában kezdték megszervezni. Az alapvető cél a „munkáshatalom fegyveres védelme” volt, vagyis hogy elkerüljenek egy ’56-hoz hasonló hirtelen összeomlást.
Tejút utcai vezetési pont
A fővárosban 1956 után minden kerületben létesült egy úgynevezett „vezetési pont”, amely atomháború esetén menedéket adott volna a helyi párt- és állami vezetésének.
Mátyásföldi szovjet főparancsnokság
A mátyásföldi komplexum 1956 októberétől 1991-ig a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok (Déli Hadseregcsoport) főparancsnokságaként működött.
Munkásmozgalmi panteon
A kommunista hősök számára kialakított temetőhely felépítését már Rákosi Mátyás is tervbe vette, ám a munkásmozgalmi panteon felépítéséről végül csak 1957-ben született döntés.
A 301-es parcella
A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellája az 1956-os forradalom áldozatainak végső nyughelye lett. A megtorlás idején jeltelen sírokban itt hantolták el álneveken vagy névtelenül a kivégzetteket.
A "Fehér Ház" 1956 után
A Duna-parti irodaház 1956 után is a Belügyminisztérium szerveinek székházaként szolgált. 1961 decemberében – különböző épületcseréket követően – aztán az MSZMP Központi Bizottságának apparátusa költözött be az épületbe.
A hírszerzés központjai
1956 novembere után a hírszerzés a Központi Bizottság Árpád (ma: Steindl Imre) utca 8. szám alatti épületébe költözött.
A katonai elhárítás székhelyei
A katonai elhárítás először az Izabella utca 62–64-ben, majd 1961-től a kémelhárítással együtt az V. kerületi Falk Miksa utca 9–11. szám alatt, a Honvédelmi Minisztérium mellett épült modern irodaházban kapott helyet.
Dollárboltok
1965-ben Hardi Róbert belkereskedelmi miniszterhelyettes javaslatára hozták létre az úgynevezett dollárboltok vagy diplomataboltok rendszerét, elsősorban azért, hogy magyarországi diplomaták ne külföldön költsék el a valutájukat.
A Hazafias Népfront székháza
Magyarországon 1989-ig egypártrendszer létezett, 1956 után azonban a nem kommunista állampolgárokat az 1954-ben alakult Hazafias Népfront keretében megpróbálták integrálni a rendszerbe.
MSZMP Politikai Főiskola
A Politikai Főiskola a pártvezetés 1968-as határozata szerint az MSZMP komplex, egyetemi szintű elméleti-politikai képző- és továbbképző helye volt.
KISZ-székház
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1957-ben jött létre. A szervezet kezdetben a Kádár-rezsim mellett szilárdan elkötelezett fiatalok gyűjtőhelye volt.
Alternatív helyek Kádár Budapestjén
A Kádár-kor alternatív fiatal értelmisége a híres-hírhedt Fiatal Művészek Klubja mellett még két szimbolikus helyszínhez köthető. Ezek egyike a Halász Péter-féle lakásszínház volt, amely a VII. Dohány utca 20. szám alatt működött.
A Rajk-butik
A demokratikus ellenzék tagjai az országba becsempészett vagy titokban készített szamizdat lapokat és irodalmat is különböző magánlakásokon terjesztették.
A Munkásőrség központja
Az MSZMP vezetésének közvetlenül alárendelt védelmi erőt csehszlovák mintára 1957 februárjában kezdték megszervezni. Az alapvető cél a „munkáshatalom fegyveres védelme” volt, vagyis hogy elkerüljenek egy ’56-hoz hasonló hirtelen összeomlást.
"Ámor Háza"
A magyar hírszerzés 1968-ban egy olyan „betechnikázott” vendéglátóhely építését vette tervbe, amely kevésbé gyanús az ideérkezők számára.
Káderdűlő 1956 után
Az 1956 utáni pártvezetés lakásai túlnyomórészt a Rózsadombbal szomszédos Józsefhegyen helyezkedtek el.
Lukács György szobra
Az iskolateremtő filozófus, a Tanácsköztársaság idején politikai biztosi posztot is betöltő, 1956-ban miniszteri kinevezésben részesülő, ezét éveken át megfigyelt Lukács György szobra egykori lakóhelye közelében, a Szent István parkban áll.
Bauer Sándor emléktáblája
A 17 éves autószerelő-tanuló Bauer Sándor a Prágában önégetést elkövető Jan Palach példája nyomán a kommunista önkény ellen tiltakozva lett öngyilkos 1969. január 20-án. 2001-ben a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél emléktáblát avattak a tiszteletére.
Memento Park
A kommunista köztéri alkotások és szobrok eltávolítását 1989-ben különböző társadalmi és politikai kezdeményezések követelték. Az eltávolított alkotások (köztük 42 monumentális szobor) 1993-tól a város szélén álló Szoborparkba kerültek.
A Szemlőhegy u. 42. története
A Káderdülő egyik legismertebb ingatlanának, az egykori Apró-villának helyet adó telek története a XX. században.
A Néphadsereg Központi Klubja
Az 1899-ben megnyitott Országos Tiszti Kaszinót 1948 után is a honvédség használta. Többek között a Magyar Néphadsereg Központi Klubja működött benne, egyszersmind a Honvéd Művészegyüttes otthona is volt. 1979 után a Mogürt Vállalat kezelésébe került. 1992-ben az MDF és a FIDESZ kapta meg székházként. Az ingatlan eladásából politikai botrány kerekedett. Jelenleg a Magyar Kereskedelmi Bank központja.
© 2012-2024 Titkosbudapest.hu | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat