- Maros utca 16.
- A budapesti gettó
- Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
- A "nemzetközi gettó"
- Szent István park 16.
- Szálasi lakhelyei
- Az "Üvegház"
- A "Hűség Háza"
- Andrássy út 114.
- Dísz tér 7.
- Erdődy-palota
- Pasaréti utca 10.
- Városmajor utca 64-66.
- Alma utca 2/B
- Eichmann Svábhegye
- Botlókövek
- Holokauszt Emlékközpont
- Porajmos-emlékmű
- Bajcsy-Zsilinszky Endre szobra
- Mártír emlékmű a Duna-parton
- Kemence a Duna-parton
- Cipők a Duna-parton
- Embermentők emléktáblája
- Sztehlo Gábor szobra
Az SS, a Gestapo, a nyilasok Budapesten és a zsidóüldözés
Maros utca 16.
A Maros utcai zsidó kórház betegeit 1945. január 12-én gyilkolta meg egy nyilas pártszolgálatos csoport. A kivégzésekre döntően a kórház kertjében – feltehetően a telek északi szegélyén húzódó tűzfalnál – került sor.
A budapesti gettó
1944. november 29-én jelent meg a rendelet arról, hogy a VII. kerületben, ahol arányaiban a legtöbb zsidó élt, hol húzódnak majd a gettó határai.
Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
A Rumbach Sebestyén utca 11–13. szám alatt álló zsinagóga a status quo ante közösségek temploma volt. 1941 nyarán a hontalannak nyilvánított, és később Kamenyec-Podolszkij mellett kivégzett személyek gyűjtőtáborának használtak.
A "nemzetközi gettó"
1944. november 12-én az újlipótvárosi Szent István park környékén jelölték ki azokat a „védett házakat”, amelyekbe a nyilas hatalom koncentrálni igyekezett a nemzetközi védlevelekkel rendelkező állampolgárokat.
Szent István park 16.
A harmincas években emelt ház két emeletét Eichmann helyettesének, Dieter Wislicenynek 21 fős, civil ruhás különítménye foglalta le. Részben innen ellenőrizték a vidéki zsidóság deportálását.
Szálasi lakhelyei
Szálasi Ferenc 1935-től a Hollán Ernő utca 10. számú házban élt és itt alapította meg a Nemzet Akaratának Pártját is.
Az "Üvegház"
A budapesti Vadász utca 29. szám alatt álló egykori üzletházban 1944. július 24-én nyílt meg a Svájci Nagykövetség Idegenérdek-képviseletének Kivándorlási Osztálya. Carl Lutz követ ettől kezdve kollektív családi kivándorló-védlevelek kiadásával igyekezett segíteni az üldözötteken.
A "Hűség Háza"
Az Andrássy út 60. szám alatt álló palota egy részét 1937-ben a Szálasi Ferenc vezette Magyar Nemzeti Szocialista Párt vette bérbe, 1939-től pedig feltehetően már az egész épületet a nyilasok bérelték.
Andrássy út 114.
A palota báró Weiss Manfréd nagyiparos, az egyik leggazdagabb magyar nagytőkés tulajdona volt. Halála után 1944 márciusáig Weiss veje és örököse, ifj. Chorin Ferenc lakott itt, míg Kurt Becher SS-Standartenführer (ezredes) le nem foglalta az épületet. A villából szervezték meg Magyarország gazdasági kifosztását, illetve a magyarországi zsidókkal kapcsolatos emberkereskedelmet.
Dísz tér 7.
1944. március 19-én Wilhelm Höttl SS-őrnagy, az RSHA VI. osztályának (hírszerzés) balkáni referense foglalta le négy emberével az épületet. A katonatiszt a korábbi személyzetet megtartva rendszeres vacsorákat rendezett itt a magyar társadalmi elitnek.
Erdődy-palota
Az egykori Erdődy palotában 1944-ben a német megszállás után a Waffen-SS parancsnokságai, valamint a felsőbb SS- és rendőri vezetők rendezkedtek be. A ház műkincsei sértetlenül vészelték át Budapest ostromát, és a szovjet hadsereg fosztogatásának estek áldozatául. Az ostrom utána a romos épület sokáig általános iskola volt, jelenleg az MTA Zenetudományi Intézete működik a falai között.
Pasaréti utca 10.
A villába 1944. március 19. után az 1939-ben Berlinbe disszidált Kurt Rettmann nyilas pártaktivista költözött be, aki a párton belül egyből Budapest főkerületvezető-helyettese is lett. 1944 őszén titkos fegyverraktárat alakítottak ki az épületben, amely a nyilas hatalomátvétel fontos bázisa volt 1944. október 15-én.
Városmajor utca 64-66.
Az épületben ötven férőhelyes, szanatóriummal is ellátott ortodox izraelita kórház működött. 1945. január 14-én délelőtt Kun páter nyilasai 130 beteget és 24, részben keresztény ápolót (más forrás szerint összesen 150 főt) gyilkoltak le itt.
Alma utca 2/B
Az Alma utca első háza ortodox zsidó szeretetotthonnak épült. Korábban többször is ki akarták üríteni a nyilas hatóságok, de a Nemzetközi Vöröskereszt delegátusa, illetve a budapesti rendőrség ezt megakadályozta, és az épületben továbbra is 90 idős ápolt maradt. Január 19-én este megjelent a kerülti nyilas csoport, amely a férfiakat a helyszínen végezte ki, a nőket pedig a Szamos utca városmajori oldalában lőtték agyon.
Eichmann Svábhegye
A Karthauzi, illetve az Evetke és Melinda névre hallgató utcákban több szálloda létesült, amelyek 1944. március 19. után egyfelől a zsidók deportálását koordináló Adolf Eichmann, másrészt a politikai foglyokat begyűjtő Gestapo, illetve az SD (Sicherheitsdienst – Biztonsági Szolgálat) szálláshelyeivé váltak. Ma is állnak az egyik épület fáskamrái, amelyben Eichmann és társai embereket tartottak fogva.
Botlókövek
A vészkorszak áldozataira emlékeztető úgynevezett botlókövek („Stolpersteine”) Budapesten is megtalálhatóak. Az elhurcoltak egykori lakhelyére diszkréten utaló, járdán elhelyezett, rézből készült kis emlékkövek Gunter Demnig német művész kezdeményezése kerültek Európa számos nagyvárosába.
Holokauszt Emlékközpont
A közadakozásból épült, eklektikus stílusban tervezett zsinagóga felszentelésére 1924-ben került sor, szakrális helyként 1944-ig működött. A deportálások idején 1944-45-ben internálótáborként használták.
Porajmos-emlékmű
Magyarországon a cigány lakosság részleges összegyűjtésére a német megszállás (1944. március), illetve a nyilas hatalomátvétel után (1944. október) került sor. Cigánygettókat és munkaszázadokat állítottak fel, majd megkezdődött a munkaképesnek minősített romák németországi deportálása.
Bajcsy-Zsilinszky Endre szobra
Az Erzsébet téren álló Bajcsy-Zsilinszky Endre-szobrot 2006-ban állítottak fel. Illyés Antal alkotása kiváló példa egy ellentmondásos személyiség vizuális megjelenítésére. A műalkotás ugyanis csak alakjának lenyomatát ábrázolja.
Mártír emlékmű a Duna-parton
Makrisz Agamemnón 1959-ben az egykori mauthauseni koncentrációs tábornál létrehozott emlékhely számára készítette el a szobor első változatát, amelyet 1964-ben avattak fel.
Kemence a Duna-parton
Az Újpesti rakpart és az alsórakpart között álló, krematóriumot idéző kompozíciót 1994-ben, a holokauszt 50. évfordulóján avatták fel.
Cipők a Duna-parton
Az emlékmű a Duna-parti gyilkosságok egyik helyszínén áll. Pauer Gyula szobrászművész kompozíciója, a hatvan darab korhű lábbeli az egyes éjszakai csoportok hozzávetőleges létszámát is jelzi.
Embermentők emléktáblája
A Duna-parton álló emléktábla jelöli azt a helyet, ahol a zsidóüldözések idején az embermentésben tevékeny szerepet vállaló Salkaházi Sára és Bernovits Vilma szerzetesnőket a bújtatottakkal együtt meggyilkolták.
Sztehlo Gábor szobra
Sztehlo Gábor (1909-1974) evangélikus lelkész Magyarország német megszállása után (1944. március) püspöke megbízásából a Vöröskereszt segítségével 32 otthonban mintegy 1600 zsidó gyermek bújtatását szervezte meg.
© 2012-2024 Titkosbudapest.hu | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat