Úttörővasút

Az Úttörővasút építésének gondolata szovjet és jugoszláv példa nyomán merült fel Magyarországon. A Széchenyi-hegyi helyszínválasztást a Csillebércen létesülő úttörőtábor építésének megkezdése indokolta. A társadalmi munkában (is) épülő, keskeny nyomtávú vasútpálya első szakasza 1948-ban készült el, a Hűvösvölgyig vezető utolsót 1950-ben adták át. Az épületek díszítése néhol a mai napig őrzi a szocreál motívumokat.

HR

HR

Szóljon hozzá! Írja meg élményeit!

 

Név: (Ez a név jelenik meg a hozzászólásnál)
Email cím:
Hozzászólás szövege:

További szócikkek

- Szabadság tér

- Szovjet nagykövetség és kolónia

- Vidor-ház: szovjet katonai elhárítás

- Gorkij iskola

- A pesti "Fehér Ház"

- Akadémia utca 17. - A pártközpont

- Rákosi bunker

- Corvin áruház

- Népstadion

- Metró

- 70-es troli

- Titkos lakások

- Vörös csillagok

- Felszabadítási emlékművek

- Szabadság-szobor

- Hadik-laktanya

- Sziklakápolna

- Rákosi lakhelyei

- ÁVH-villa

- Központi Fizikai Kutatóintézet

- Úttörővasút

- A "Fácános" (BM) objektum

- Varázs utca

- Káderdűlő I.

- Nagy Imre-ház

- Állami Egyházügyi Hivatal

- Magyar Szentföld-templom

- Raul Wallenberg szobrai

- GULAG emlékmű

- Kovács Béla szobra

- Arthur Koestler szobra

- Kitelepítettek emlékműve

- Apor Vilmos szobra

- BM Rendőrtiszti Főiskola