- Citadella
- Vezetési pont - Alagút
- Attila úti iskola
- Városmajor
- Az Ördög-árok kijáratai
- Farkasréti temető
- Lövészárkok a budai hegyekben
- Csepeli légvédelmi bunker
- Sziklakórház
- Vérmező
Budapest ostroma
Citadella
Budapest ostroma során a Citadellába a honvédség egy légvédelmi ágyús és két légvédelmi gépágyús ütege települt, de lövegeikkel a 6000 méternél magasabban repülő bombázókban csak csekély károkat tudtak tenni.
Vezetési pont - Alagút
A Várhegy gyomrában 1936-ban kezdték meg bombabiztos óvóhelyek kiépítését a magyar állami vezetés számára. A mintegy 100 fő elhelyezésére szolgáló létesítmény 1942-re készült el.
Attila úti iskola
Az Attila úti iskola (ma: Kosztolányi Dezső Gimnázium) 1945. január végén vált a front első vonalává. Az épület az ostrom során többször is gazdát cserélt, lángszórós támadásokat is kapott.
Városmajor
Budapest ostroma során a védelem legérzékenyebb pontja a Városmajor volt, hiszen a szovjet csapatok ebben a 200-300 méteres sávban egy teljes hadosztállyal támadtak, és egy erősebb rohammal kettévághatták a budai katlant, illetve közvetlenül kijuthattak a Várhegy térségéhez.
Az Ördög-árok kijáratai
Budapest ostroma alatt az Ördög-árok fontos szerepet kapott, mert azon keresztül a védők több alkalommal indítottak vállalkozásokat a szovjet csapatok háta mögé.
Farkasréti temető
1944. december 28-án a szovjet csapatok elérték a Farkasréti temetőt, és elfoglalták annak nyugati, izraelita temetőként működő részét. Ettől a naptól kezdve egészen 1945. február 7-ig a temető rendkívül súlyos harcok színhelye volt.
Sas-hegy
Budapest ostroma idején a Sas-hegy védelmét a német és a magyar csapatok közösen látták el. Mivel a terület rendkívül heves ágyú- és gépfegyvertűz alatt állt, ma sem nehéz repeszeket találni errefelé.
Lövészárkok a budai hegyekben
1944 nyarán papíron komoly tervek készültek Budapest körkörös védelmére. A budai oldalon azonban csak egy kisebb lövészárokrendszer és ehhez csatlakozva néhány vasbeton tüzérségi figyelő, illetve tároló bunker épült meg. A futóárkok nyomvonala sok helyen még ma is felismerhető.
Csepeli légvédelmi bunker
A Csepeli Weiss Manfréd Művek (WMM) területén a Harmadik Birodalom kezdeményezésére 1942-től kezdődött el komolyabb légvédelmi bunkerek építése.
Harckocsiárkok Ferihegy előtt
1944 szeptemberétől nagy erőkkel folytatták a pesti oldal megerősítését. Ennek jegyében három, „Atilla” névre hallgató erődvonal épült ki.
Sziklakórház
A budai Várhegy alatt 1939-ben kezdtek el légoltalmi céllal kórházat építeni. Az intézmény második világháborúban és 1956-ban is üzemelt, ezután titkos atombunker volt.
Vérmező
A Vérmező és környéke Budapest ostromának leginkább exponált területeihez tartozott. Az eredetileg lovaspólópályának is használt, rendszeresen kaszált rétet 1944 decemberében szükségrepülőtérré alakították át, az ostrom után pedig a Vár romjaival töltötték fel.