Csepeli légvédelmi bunker
A Csepeli Weiss Manfréd Művek (WMM) területén a Harmadik Birodalom kezdeményezésére 1942-től kezdődött el komolyabb légvédelmi bunkerek építése. Az üzem már ekkor a német légierő egyik igen jelentős beszállítója volt. Végül német tervek alapján egy év alatt húsz légvédelmi kockát húztak fel. A 9. számú légvédelmi bunker, amely jelenleg a nagyközönség előtt is nyitva áll, a legnagyobbak egyike volt: alapterülete 20 x 20 méter, és öt szinten mintegy 1500-2000 embert tudott befogadni. A kocka oldalfalai több mint egy méter vastag vasbetonból készültek, a tetejét fedő egy méter vastagságú vasbeton födémet pedig az Országos Légvédelmi Parancsnokság 2,3 méterrel még meg is vastagította.
Erre szükség is volt, mivel az első szövetséges légitámadás már 1944. április 3-án elérte Csepelt is. Ekkor a károk még nem voltak jelentősek, a szerszámgépekben kb. 5%-os kisesés és 10% javítható sérülés keletkezett - a városban ez alkalommal összesen 1073 fő pusztult el. Április 12-én és 17-én, majd május 4-én újabb támadások érték Dél-Budapestet és Csepelt. Május végéig elsősorban a repülőgépgyártás központjait támadták, általában 500-600 gépes kötelékekkel.
1944-ben a német légierő termelésének már jelentős része Magyarországon készült. Tervek szerint a havi gyártásnak az összes magyar üzemben havi 500 db ME 109 sárkányt és 650 db ME 109 motort kellett volna elérnie, de később ezeket a számokat tovább növelték. A gyártás győri részlege is Csepelre került. Ezeket a terveket azonban nem lehetett teljesíteni. Csepel mellett a gyártást Budatétény-Promontor és Kőbánya pincerendszereibe is áttelepítették.
Remélem tisztában vannak vele a szerzők, hogy sületlenséget publikáltak ebben a szócikkben, a német óvóhelyek egészen más kivitelben készültek. A csepelieknek közük nincs a németekhez. Nem tudom ki volt a forrás, de nagyon sikerült félrevinni a történetet.
Én is úgy tudom, hogy ezek a légvédelmi kockabunkerek a II. világháború után épültek. Egyébként több ilyen kockabunker is van a városban (Könyves Kálmán krt. Ganz-Mávag gyár, Fék u. Ferencvárosi pu. előtt, a régi MÁV vezérigazgatóság udvarában, és a Magyar Rádió épületénben is). Néhány link ízelítőül:
http://index.hu/belfold/budapest/2009/10/04/vasbetonba_dobozolt_haborus_hangulat_budapesten/
http://index.hu/belfold/budapest/2009/10/25/ferencvarosi_vasutasok_es_az_atomvillanas/
http://www.origo.hu/kultura/20110510-kepes-riport-budapest-elhagyatott-atombunkereirol-es-ovohelyeirol.html
http://www.168ora.hu/itthon/radio-bunker-telefon-lehallgatas-savoly-avh-nagy-imre-hars-istvan-galszecsy-91072.html
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/10/19/09/Titkos_bunkert_talaltak_a_Magyar_Radioban.aspx
Én személy szerint lassan 4. éve, hogy kizárólag a Csepel Művek Bunkereit kutatom, és az avval kapcsolatos legendákat! Azt ugyan nem tudom, hogy a Német Óvóhelyek milyenek... mert sajnos, soha nem voltam egyikben sem :( De: voltam olyan irattárban: ahol: az eredeti Weisman féle levelezés le van írva! Be Scannelt állapotba, És ott az eredeti dokumentumok szerint: Weisman Alfonz és Miniszteri biztonsági Főtanácsosa: Korbuly Károly: mikor meg érezték a háború előjeleit, ki mentek Német o.ba... és ott nézték meg.: hogy védik a hadi üzemeket, és ezen tapasztalatok alapján: hoztak terveket is Magyar Országra / Csepelre. A kockák építési terveit is láttam. Valamint le van írva az is: hogy a magyar kormány pontosan mennyi pengővel támogatta a légvédelem kiépítését. A leírtak szerint a kockák: 42' - 43' között épültek, Amit meg erősített nekünk a Csepel Művek egykori Polgári és Katasztrófa védelmi Fő parancsnoka is!
