Vezetési pont - Alagút
A Várhegy gyomrában 1936-ban kezdték meg bombabiztos óvóhelyek kiépítését a magyar állami vezetés számára. A mintegy 100 fő elhelyezésére szolgáló létesítmény 1942-re készült el.
A bunker első lakója Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok, illetve a IX. SS-hegyihadtest parancsnoksága volt. Budapest ostroma után 1950-ig az óvóhelyet nem üzemeltették, ekkor azonban döntés született egy P-50 kódszám alatti, új kormányóvóhely létesítéséről, amelyet a régi kiegészítésével terveztek megépíteni. Két év alatt rabokkal újították fel a létesítményt, és végül egy jelentősen nagyobb méretű, 7000 négyzetméter hasznos területű és mintegy 400 személy elhelyezését lehetővé tévő komplexumot alakítottak ki. 1968-tól a létesítményt modernizálták. Az óvóhely atomcsapás esetén is biztonságot nyújtott az MDP (később pedig az MSZMP) Politikai Bizottsága tagjainak, akikre a létesítményben külön szobák és előre odakészített személyi tárgyak vártak.
2006 óta a létesítmény titkossága megszűnt, ennek ellenére egyenlőre nem látogatható. Bejáratai vannak az Alagútból, az Öntőház utcából (ott garázsbejárónak álcázva) az Országos Széchenyi Könyvtár alagsorából (ezt 1941-ben építették), a Hadügyminisztériumból és más irányokból is. Főbejárata 1950 óta a Dózsa György tér melletti focipálya mellett található Polgári Védelem raktár álcázású barrakból érhető el.
