A BM III/III. Csoportfőnökség központja
Az 1990-ben lelepleződött és megszüntetett BM III/III. Csoportfőnökség ingatlanjairól sokáig szinte alig lehetett valamit tudni. A Kádár-korszak „belső ellenség” után kutató állambiztonsági részlegének központjáról az utóbbi időben azonban ismertté vált néhány dokumentum.
A Belső Reakció Elhárító (BM III/III) illetve a Kémelhárító (BM III/II) Csoportfőnökség központja 1977 nyarán költözött a Néphadsereg (ma: Falk Miksa) utca 9-11. számú irodaházba a József Attila utcai épülettömbből. A korábbi szűkös elhelyezési körletek elhagyását a Mogyoródi úton felépült új belügyi irodaház átadása tette lehetővé, mivel oda több gazdasági, szervezési részleget is sikerült áthelyezni.
A címváltozásokról értesítő miniszteri parancsot 1977. július 4-én írta alá Benkei András. Azonban az épületcserék elhúzódására utal, hogy a szerv belső anyagai 1977 októberében rögzítették az 1-es (egyházi elhárítás) és a 3-as (veszélyes elemek ellenőrzése) osztály átköltözését, valamint az 5-ös (kiemelt kulturális objektumok megfigyelése) osztály panaszait.
A belügyi pártszervek a korszakból fennmaradt hangulat-jelentései némileg betekintést engednek az új irodaház mindennapjaiba. Az állomány tagjai a kezdetektől számos „apró hiányosság” miatt bosszankodtak. Ilyen volt például az írólámpák, hamutartók vagy a szőnyegek hiánya. Visszatérő panasz volt a lift gyakori meghibásodása és az irodák takarításának hiánya is.
A hiánygazdaságnak más jelei is érzékelhetők a jelentésekből: „Problémát okoz az anyagok másolása, ugyanis minden anyagot a József Attila utcába kell elvinni és ez sok idő kieséssel jár. Azt is elmondják az elvtársak, hogy a másolással foglalkozó beosztottak különböző megjegyzéseket tesznek és a szolgálati jegy ellenére csak úgy végzik el a munkát, ha a vezető telefonon odaszól. Nem értik mi indokolja, hogy egy viszonylag kis értékű másoló berendezést nem tudnak Csoportfőnökségünknek biztosítani.” –jegyezték fel 1978-ban. Máskor a gépírónők hiánya vagy éppen az írógépek alkatrész-ellátása került a panaszok közé. Ugyanakkor a motorizáció fejlődésével összhangban egyre nagyobb gondot okozott az épület környéki várakozás, ezért 1979-ben Harangozó Szilveszter csoportfőnök külön utasításban szabályozta a parkolási rendet. A belső anyagok olykor a napi munkával kapcsolatos triviális problémákat is rögzítettek: „… az akcióról, vagy találkozóról munkaidő után bejövő elvtársakat nehezen engedik be, mivel a kapuőr ezidőben a pihenőszobában tartózkodik.”
A hetvenes évek végi takarékossági kampányok jegyében korlátozták a melegvíz-használatot, az irodák hőmérsékletét pedig 18-20 fokra csökkentették. Ez újfent indulatokat váltott ki az állomány körében: „Ismét jelentkezett a szokásos fűrési szezon előtti probléma. Az objektum Néphadsereg utcai szárnyán a munkaszobák dermesztően hidegek. Megszaporodott a hűléses megbetegedések száma – a fűtést mégsem indítják el. Nem érthető, hogy hosszú évek óta miért kell újra- és újra ennek a problémának jelentkezni.”
A mindennapi gondok mellett ugyanakkor pozitív hírek is bekerültek a hangulatjelentésekbe. A béremelésekről, különböző szociális juttatásokról vagy éppen szabadidős programokról szóló beszámolók az állami gondoskodás bizonyítékai. Az épület körüli fejlesztések közül pedig kiemelkedik, hogy 1981 végén elkészült a régóta várt sportpálya az udvaron, ahol a III/III-asok akár más szervekkel közösen is szervezhettek focibajnokságokat.
