Az ávósok titkos helyei 1956-ban (3.)
Az ávósok titkos helyei 1956-ban (3.)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében kulcsszerepet játszottak azok az államvédelmi tisztek és egységek, amelyek a 1) külföldre menekülő, 2) bujkáló, 3) a fegyveres utcai harcokban felőrlődő ávósokkal szemben (ld. az előző jegyzeteket) többé-kevésbé szervezetten tudták magukat átmenteni.
A Belügyminisztérium Roosevelt téri épületében tartózkodók, 1956. október 30-án két nappal Nagy Imre bevonulása után szervezetten vonultak el Budaörsre, ahol csatlakoztak az ott várakozó csapatokhoz
A BM központi épületében maradt államvédelmi alkalmazottak az épületőrzés mellett, a kezdeti napokban fegyveres akciókban, letartóztatásokban is részt vettek, sőt titkosszolgálati nyomozásokat is terveztek. Gerő Tamás a vizsgálati osztály számos ügyben szereplő tisztje így adott számot ezekről a napokról: „1956 október 23-án szolgálati helyemre bevonultam (…) részt vettem ellenforradalmárok elleni vizsgálatokban, épületvédelemben (…) október 26-án a Roosevelt térről lőszert szállítottam a Fő utcába (…) ugyanezen a napon megkezdtem az akkor elfogott „Ideiglenes Nemzeti Kormány” elnevezésű ellenforradalmi csoport vizsgálatát. Október 30-án csoportommal visszatértünk a Roosevelt térre és még aznap este kimentem a szovjet alakulatokhoz”
A helyzet tarthatatlanságát látva, a legfontosabb iratok megsemmisítése után döntés született a központi objektum elhagyásáról. A hírszerzés, a kémelhárítás és a belső reakció elhárítás munkatársai (a későbbi III/I, III/II és III/III. csoportfőnökség) elődszervezetei zárt alakzatban, rendőri egyenruhában hagyták el a Belügyminisztérium épületét. Előbbi Tökölön, utóbbiak Budaörsön csatlakozott az ott állomásozó szovjet csapatokhoz és kisebb akciók végrehajtás után, november 4-én hajnalban fontos szerepet kaptak a támadó egységek felvezetésében.
